EGYÉNI VÁLLALKOZÁS, EGYÉNI VÁLLALKOZÓ

2018.jún.18.
Írta: házipénztár táppénz személyautó vásárlás

FELTÉTELES ADÓBÍRSÁG KEDVEZMÉNY IGÉNYBEVÉTELE

Az adózás rendjéről szóló törvény bevezette a feltételes adóbírság-kedvezményt. Ennek érvényesítése esetén az adózó mentesül a kiszabott adóbírság ötven százalékának megfizetése alól.

A kedvezmény igénybevételére akkor van lehetőség, ha az utólagos adó-megállapításról hozott elsőfokú határozatban előírt kötelezettségek 2018. január 1. napját követően válnak esedékessé.

A kedvezmény érvényesítésének feltételei az elsőfokú határozat elleni fellebbezési jogról történő lemondás és az előírt adókülönbözet esedékességig történő megfizetése.

A feltételek teljesítése esetén a kedvezmény automatikusan – külön kérelem benyújtása vagy bármilyen eljárás lefolytatása nélkül – jár, erről az adóhatóság nem is értesíti külön az adózót.

A feltételes adóbírság-kedvezmény érvényesítése érdekében teljesítendő feltételek részletes szabályai az alábbiak:

A fellebbezési jogról történő lemondásnak a következők szerint kell eleget tenni:
-
legkorábban az elsőfokú határozat átvételével egyidejűleg, legkésőbb a fellebbezési határidő utolsó napján tehető meg - szóban bejelentett vagy postára adott, illetve elektronikus úton elküldött lemondó nyilatkozatban;

- a lemondó nyilatkozatot legkésőbb a fellebbezési határidő végéig el kell juttatni az adóhatósághoz;
- a határidő elmulasztása esetén igazolási kérelemnek nincs helye - az adózó a kedvezménytől ez esetben elesik;
- a fellebbezésről történő lemondásnak a teljes határozatra kell vonatkoznia, mivel a kedvezmény egyes megállapításokra nem érvényesíthető;
- a fellebbezésről való lemondás nem vonható vissza, mivel a határozat a lemondással véglegessé válik;

Az elsőfokú határozatban előírt adókülönbözetnek az esedékességig történő maradéktalan megfizetése érdekében a következők szerint kell eljárni:
-
az elsőfokú határozatban előírt összes adókülönbözetet meg kell fizetni - amennyiben van ilyen - azt is, amely után nem szabtak ki adóbírságot;

- a jogosulatlan igénylésnek minősülő adókülönbözet esetében fizetési kötelezettség teljesítése nélkül érvényesíthető a kedvezmény;
- az adókülönbözetet megállapító elsőfokú határozat véglegessé válásától számított 15 napon belül, azaz az eredeti esedékességig kell a megfizetést teljesíteni, akkor is, ha részletfizetést vagy fizetési halasztást kért, illetve kapott az adózó;
- az adókülönbözetet az adott adónemre történő befizetéssel vagy átvezetéssel, adókülönbözettel érintett adónemen fennálló túlfizetés beszámításával lehet rendezni;
- az adókülönbözet megfizetésekor (ha a választott adófizetési módnál lehetőség van rá) a „Közlemény” rovatban szükséges az elsőfokú határozat iktatószámának megadása;
- átvezetés hiányában a más adónemen fennálló túlfizetés vagy éppen az elsőfokú határozatban más adónemben az adózó javára megállapított adókülönbözet nem vehető figyelembe az adókülönbözet megfizetéseként.

A feltételes adóbírság-kedvezmény igénybevétele esetén nemcsak fellebbezés, hanem felügyeleti intézkedés iránti kérelem sem nyújtható be!

Forrás: NAV

 

 

 

 

LAKÁS BÉRBEADÁSA HOSSZÚTÁVON

Fontos:
- csak akkor kell adószámot kiváltani, ha a bérlő számlát kér vagy a bérbeadó valamilyen okból kifolyólag köteles számlát kiállítani (pl. nem csak adómentes bérbeadást számláz),
- önálló tevékenységként adózik, a költségelszámolás lehet tételes vagy 10% költséghányad alkalmazható, az SZJA mértéke 15%,
- a hosszú távú ingatlan bérbeadás értékhatártól függetlenül áfa mentes a tevékenység jellegére tekintettel, kivéve parkoló, illetve garázs bérbeadás.

 

 

 

 

ONLINE SZÁMLA TÁJÉKOZTATÓ, A SZÁMLÁKRA VONATKOZÓ ADATSZOLGÁLTATÁS

2018. július 1-jétől változik az áfa- és eva-alanyok számlákra vonatkozó adatszolgáltatási kötelezettség.

A befogadott számlákról teljesítendő adatszolgáltatás

Az adóértékhatár 2018. július 1-jével 100 000 forintra csökken.
Az adatszolgáltatást a befogadott számlákról az adóbevallásban kell teljesíteni.

A kiállított, illetve kibocsátott számlákról teljesítendő adatszolgáltatás

2018. július 1-jétől kötelező adatot szolgáltatni azokról a számlákról, amelyeket belföldi áfa-alany partner részére állítanak, illetve bocsátanak ki és 100 000 forint vagy annál nagyobb összegű áfát tartalmaznak. A kötelezettség kiterjed az ilyen számlát módosító, érvénytelenítő számlára is, továbbá az olyan módosító számlára, amellyel az áthárított áfa minimum 100 000 forintra nő. Saját döntése alapján adatot szolgáltathat a 100 000 forintnál kevesebb áfát tartalmazó – belföldi adóalanynak címzett – számláiról is. A számla azon adatairól kötelező adatot szolgáltatni, amelyeket a számlán, számlával egy tekintet alá eső okiraton (vagyis a módosító, érvénytelenítő számlán) az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény alapján kötelező szerepeltetni. Emellett a bizonylat további adatait is megadhatja.

Hogyan teljesíthető a kiállított számlákról az adatszolgáltatás?

- Regisztráció a NAV által erre a célra biztosított elektronikus felületen:
A 2018. július 1-jétől induló Online Számla rendszerben az adatszolgáltatáshoz regisztrációra van szükség, amire várhatóan 2018. június második felétől nyílik lehetőség. Az elektronikus felület az adóalany egyedi azonosítását követően használható. A regisztrációt a számlakibocsátásra kötelezett adóalany nevében törvényes képviselője vagy az adóigazgatási rendtartásról szóló törvény szerinti állandó meghatalmazottja teljesítheti.

- Ön vállalkozása számlázó programot használ:
A számlázó programmal kiállított számláról, módosító, érvénytelenítő számláról a számlázó programnak a bizonylat kiállításakor azonnal, gép-gép kapcsolat (interfész) útján automatikusan, nyilvános interneten keresztül XML formátumban kell továbbítania az adatokat a NAV rendszerébe. Az adatszolgáltatást a számla kibocsátására alkalmas számítástechnikai programnak, programfunkciónak, programmodulnak kell teljesítenie, így azoknak az adóalanyoknak, akik ilyen funkcióval rendelkező számlázó programmal rendelkeznek a regisztráción túl, lényegében további teendőjük nincs.

- Ha az Ön vállalkozása kézi számlákat (is) használ:
A nyomdai úton előállított nyomtatvány használatával kibocsátott számla adatait a NAV által erre a célra biztosított elektronikus felületen kell rögzíteni. 500 000 forint vagy azt meghaladó összegű áthárított adó esetén a kibocsátást követő napon. Egyéb esetben a kibocsátást követő 5 napon belül. NAV

 

 

 

 

NYUGDÍJCÉLÚ ÖNGONDOSKODÁSI LEHETŐSÉGEK

AZ ÖNKÉNTES NYUGDÍJPÉNZTÁR széles körben elterjedt és mindenkinek ajánlott megtakarítási forma. Magas szintű befektetési szakértelemmel nem rendelkező ügyfelek számára is megfelelő megoldás lehet. Jóváírás történhet egyénileg és munkáltatói befizetés után is.

Egyéni befizetésekre 20 % adójóváírás van, évi 150.000 forintig.

A NYUGDÍJ-ELŐTAKARÉKOSSÁGI SZÁMLÁT általában a magasabb jövedelemmel és magas szintű pénzügyi ismeretekkel rendelkező ügyfelek választják, mert bár nagyon rugalmas befektetési lehetőségeket kínál, de szakértelmet és folyamatos odafigyelést igényel.

Itt is van 20 % adójóváírás, aminek a maximális összege évi 100.000 Ft

A NYUGDÍJBIZTOSÍTÁSOK a nyugdíjba vonulást, 40%-ot meghaladó rokkantsági fok, vagy a nyugdíjkorhatár elérését követően a szerződéstől függően eltérő szolgáltatásokat nyújtanak. Ilyen szolgáltatás lehet élethosszig tartó, vagy határozott idejű, jellemzően havi nyugdíj kiegészítés, vagy a megtakarítás egészének vagy egy részének egyösszegű kifizetése. A nyújtott szolgáltatások köre biztosítónként eltérő. A rendelkezésre álló lehetőségek közül az ügyfél választhatja meg az élethelyzetének legmegfelelőbb szolgáltatást.

A biztosítás éves befizetései után 20%-os, maximum 130 ezer forintos adókedvezményt igényelhet, mely a megtakarításait gyarapítja. Az adókedvezmény maximálás kihasználásához éves szinten 650.000 Ft-os befizetés szükséges.

Több információ itt!

 

 

 

 

EGÉSZSÉGÜGYI SZOLGÁLTATÁSI JÁRULÉK - MENTESSÉG

Az elmúlt évek tapasztalatai alapján megállapítható, hogy nagyszámú adózó fordul az adóhatósághoz a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 39. § (2) bekezdése alapján fizetendő egészségügyi szolgáltatási járulék (2018. évben havi összege: 7 320 forint, napi összege: 244 forint; a továbbiakban: járulék) megfizetésének méltányosságból történő elengedése érdekében.

Tapasztalataink szerint a meg nem fizetett egészségügyi szolgáltatási járulék egy havi összegének adószámlán történő előírását követően az adózók fizetési kedvezményi kérelmet terjesztenek elő ezen kötelezettség méltányosságból történő elengedése érdekében. Ezt az adóhatóság azonban csak a tárgyi feltételek fennállása esetén engedélyezheti. Ilyen esetben az adóhatóság részletesen vizsgálja az adózó és az egy háztartásban élő hozzátartozók vagyoni, szociális helyzetét, jövedelmét és kiadásait.
A méltányosság ugyanakkor csak lejárt adótartozás esetén engedélyezhető, így a gyakorlatban sokszor azzal találkoznak az adózók, hogy bár az adóhatóság egy adott hónapban az addig felhalmozott járulékra fizetési kedvezményt engedélyezett, a következő havi kötelezettség keletkezésekor ismét tartozása lesz, melyre ismét késedelmi pótlék kerül felszámításra.

Ennek elkerülése érdekében felhívjuk a figyelmet, hogy a járulék megfizetése alól az adózó egyéb módon is mentesülhet. A Tbj. 16. § (1) bekezdés o) pontja alapján ugyanis az egészségügyi szolgáltatásra jogosult - a Tbj. szerint biztosított, illetőleg a 13. § szerint egészségügyi szolgáltatásra jogosult személyeken túl - az, aki a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 54. §-a alapján szociálisan rászorult.

Szociális helyzetére tekintettel az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultságának megállapítását így az a személy kérheti, aki az egészségügyi szolgáltatásra nem jogosult (mert nem biztosított, valamint szolidaritási alapon sem jogosult az egészségügyi szolgáltatásra és nem részesül olyan rendszeres pénzellátásban, mely őt az egészségügyi szolgáltatásra, jogosítaná), azonban jövedelmi helyzetére tekintettel nem képes az egészségügyi szolgáltatási járulék megfizetésére.

Az adózó kérelmére indult eljárásban tehát a járási hivatal az egészségügyi szolgáltatás igénybevétele céljából annak a személynek állapítja meg szociális rászorultságát,
a) akinek családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 120%-át (34 200 forint),
b) aki egyedül élő és jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át (42.750,- Ft)nem haladja meg, és családjának vagyona nincs.

A szociális rászorultság igazolásáról a járási hivatal hatósági bizonyítványt (a továbbiakban: bizonyítvány) állít ki.
A bizonyítvány hatályossága 1 év. A bizonyítvány tartalmazza a rászoruló személy nevét, lakcímét - tartózkodási engedéllyel rendelkező hontalan személy esetén szálláshelyét -, társadalombiztosítási azonosító jelét, a rászorultság tényét, valamint az igazolás hatályosságát. A bizonyítvány a már hivatkozott feltételek fennállta esetén ismételten kiállítható. A szociálisan rászorult személyekről a járási hivatal nyilvántartást vezet és a külön jogszabály szerint bejelentési kötelezettséget teljesít az egészségbiztosítási szerv felé.

Amennyiben a magánszemély részére kiállításra kerül a bizonyítvány, akkor annak érvényességi ideje alatt nem kell egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetnie. Ugyanakkor a magánszemélynek ezzel összefüggésben bejelentést kell teljesítenie az adóhatóság felé az erre a célra rendszeresített, 18T1011-es nyomtatványon.

Az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetéssel, a nyomtatvány kitöltésével kapcsolatban, általánosságban felmerülő kérdéseikre telefonon keresztül is kaphatnak választ a NAV Általános Tájékoztató Rendszerének telefonszámán (1819), valamint további hasznos információk találhatók a 18T1011-es adatlap kitöltési útmutatójában is. Forrás: NAV

 

 

 

 

CÉGALAPÍTÁSON GONDOLKODIK?

A cégalapítás azzal kezdődik, hogy pozicionálja leendő tevékenységét.

Kik lesznek a megrendelők? Cégek? Magánszemélyek?
Ha magánszemély, akkor célszerű áfamentesnek lennie, hogy olcsóbb legyen.

Áfamentesen célszerű a betéti társaságot, egyéni vállalkozást katával kezdeni.
Áfásan célszerű a bt. vagy kft.

Munkaviszony? Vállalkozási jogviszony? Nem mindegy, mert később sok százezret jelenthet!

Lehet, hogy két céget kellene egyszerre indítani?

Mindezek olyan kérdések amelyre ha rossz választ ad, akkor milliókat bukhat.

Ha jó a pozicionálás, akkor néhány hónapon belül egy kellemes gonddal kell szembesülnie....
...hogyan vegyen ki pénzt a cégéből, hogy ne veszítsen százezreket, milliókat?

Cégalapítás előtt

 

 

 

 

AJÁNDÉK ADÓZÁSA

Az Szja tv. 1. számú melléklet 7.2. pontjában foglaltak szerint a magánszemély részére más magánszemély által ingyenesen juttatott vagyoni érték adómentesnek minősül.

Ugyanakkor ajándékozással történt vagyonszerzés esetén ajándékozási illetéket kell fizetni.
Az ajándékozás csak akkor esik ajándékozási illeték alá, ha arról okiratot állítottak ki, vagy ingó ajándékozása esetén okirat kiállítása ugyan nem történt, de az egy megajándékozottra jutó ingó forgalmi értéke a 150.000 forintot meghaladja.

Mentes az ajándékozási illeték alól:
-
az ajándékozó egyenesági rokona által megszerzett ajándék,

- az ajándékozó házastársa, bejegyzett élettársa által – házasság (bejegyzett élettársi kapcsolat) fennállása alatt – megszerzett ajándék,
- a házastársi vagyonközösség megszüntetéséből származó vagyonszerzés.